1. |
||||
Ha a nap kiragyog keleten,
neki titkomat elrebegem.
Ha patak fut a déli napon,
neki suttogom el, mi bajom.
Ha a hold süt az éjjel egén,
örömöm neki mondom el én.
De elém ha te állsz, te magad,
suta számon a szó elakad.
|
||||
2. |
Hamvaskék ruhácska
02:06
|
|||
Hamvaskék ruhácska. Tisztatükrü szem.
Sosem-igaz szóval csaltam kedvesem.
Megkérdezte tőlem: „Zúg-e fergeteg?
Fűtsek-e, vessek-e puha fekhelyet?”
Néki azt feleltem: „Szirom, nem a hó,
szirom hull az égből, puhán szakadó.
Fűtsd be a kemencét, készits fekhelyet:
hiányod sír bennem, mint a fergeteg.”
|
||||
3. |
Megbocsátod-é
02:44
|
|||
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port híntettem égszínkék szemedbe?
Nap vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy leperzseltem hófehér karod?
Ősz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy ingválladra tört levelet szórtam?
Fű vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy megcsiklandtam rámtipró bokádat?
Víz vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy áztattalak forró könnyesőben?
Árny vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy véletlenül arcodra vetődtem?
|
||||
4. |
Levél
02:59
|
|||
Ha el akarna néha jönni hozzám,
kicsi szobámat szépen rendbehoznám,
ha nem is hozhatnám le az eget,
de beszereznék néhány szőnyeget.
A pamlagon, hol álmodozni szoktam,
a sok lyukat megfoldanám titokban,
rozoga, tintás asztalomon itt
elhinteném kedves virágait.
Parancsait komorna-módra lesve
főznék teát, mikor leszáll az este,
s amire nem volt példa soha még:
szenet hozatnék és befűtenék.
Az óra járna és a lámpa égne,
s azt mondanám, ha menni készül: “Még ne…”
Suttogva kelne ajkamról a szó,
hogy élni édes és szeretni jó.
|
||||
5. |
Búcsú
02:44
|
|||
El akartál menni,
jöttél elköszönni,
jöttél hírül adni,
nem fogsz többet jönni.
Megraktuk a kályhát,
befüggönyözködtünk,
a búcsú, a búcsú
így kezdődött köztünk.
Nagy dolog a búcsú,
kevés ahhoz egy nap,
másnap is eljöttél,
harmadnap is, tegnap.
Most is szól a csengő,
jöttél elköszönni.
Nem tudsz te elmenni,
csak jönni, csak jönni.
|
||||
6. |
Otthagyott városomban
03:52
|
|||
Valaki énhelyettem ittmaradt.
Elcseréltem vele a sorsomat.
Futamoz álmosan a zongorán,
temetőbe sétál ki délután,
gyereket pólyáz, szekrényben matat.
Valaki énhelyettem ittmaradt.
Az énnekem szánt sorsot pergeti.
Ezt a kisutcát hagytam itt neki,
ezt az ecetfát nyarai felett,
hitvesi ágyat, dombos szigetet,
halálig-biztos társat hagytam itt,
ki ősszel rá meleg kendőt terít,
keresztelőket, temetéseket,
boros-toros, bő nevetéseket,
víg névnapokat, apró gondokat,
sereg rokont, derék utódokat,
lángok-falta, vad esztendők helyett
tisztes nyugalmú, hosszú életet,
s csak néha egy névtelen sajdulást:
ezt akarta - vagy mást? Valami mást?...
Valaki énhelyettem ittmaradt.
Küszöbére csempésztem sorsomat.
Ha tudna rólam, hogy gondolna rám?
Nem merek benézni az ablakán.
|
||||
7. |
||||
8. |
Még annyi mindent
02:31
|
|||
Még annyi mindent elsorolni kéne,
mit átéltem, tanultam, megfigyeltem,
s a sokszoros találkozásokat
s az egyetlen-egyszer történteket.
Minden virágszál említésre vár,
minden marék por megjegyzésre méltó,
s az elmondásba egyszerre csak egy fér
és még az egynek is csak törmeléke.
Az ember emlékekben milliárdos,
emlékek elmondásában szegény,
a könyvből majdnem minden kimarad
s helyébe lép a foszlány és az álom.
|
||||
9. |
Elszálló dallamok
03:05
|
|||
Ha majd a szél eláll
s lehull megint a lomb,
nem várlak vissza már
kicsiny, pihés galamb.
Hiába hallanám
neszellő léptedet:
kék őszök hajnalán
nem várom jöttödet.
Szellő leszek talán,
hullám egy fellegen,
könnyű szellő talán
s nyomod sem illetem.
Nem borzolom hajad,
ruhád se lengetem,
de lomha árnyadat
egekbe kergetem.
Felhő leszel talán,
hattyú-szelíd vihar,
s kék őszök hajnalán
a köd majd eltakar.
Csak én leszek veled
az ég havas taván -
s fények örvénylenek
kék őszök hajnalán.
|
||||
10. |
Arc
03:28
|
|||
Bejön egy arc és nem megy többet el.
Egészen behajol a képbe.
Tapogatózó ujjunk alatt ver
a homlok érverése.
Nem gondoltuk, hogy ez lesz az az arc.
Nem néztük jól meg az ablakkeretben.
De tarkójára tűz a Nap
és értjük őt egyre fényesebben.
Nem gondoltuk, hogy ez lesz az az arc.
Szabálytalan az orra, szája,
de közelebb jön s pontosan
kirajzolódik mindegyik vonása.
Mert hátulról kap megvilágítást,
hogy fölragyognak könnyű ujjai.
Bejön, leül, levetkezik,
és nem tudjuk már elbocsátani.
|
||||
11. |
Kimegyek a Tangóra
01:41
|
|||
Kimegyek a Tangóra délelőtt.
Veszek egy bicskát vagy egy kézelőt.
Ó Tangó, Tangó, te ígéretes,
a késelésben is kíméletes –
egy dologtalan itt munkát keres.
|
||||
12. |
Laci és Fodor
02:39
|
|||
Laci szerint
nem jó srác a Fodor:
felakasztott egy macskát
szadiból.
Meg tudnád mondani,
a Fodor mért szadi?
Nem tudta megmondani,
csak azt, hogy sohase jó,
ha felakasztják
a macskát,
mert a macska nem arra való.
|
||||
13. |
Meztélláb klottgatyásan
02:48
|
|||
14. |
Rumba
01:36
|
|||
Ha jön a bika
ha jön a bika
ha jön a bikák legnagyobbika
nevet a Rika nevet a Rika
nevet a kicsi Sárika
Meg kell értetni a Sárikával
hogy jó lesz vigyázni a bikával
ha jön a bika
ha jön a bika
ha jön a bikák legnagyobbika.
|
||||
15. |
Chanson
01:15
|
|||
Gyöngyös kendő a szívemen,
alá nem láthatok...
Valaki csenget odalenn,
halkan kaput nyitok.
Kék árnya kél a szögleten,
megnő, libeg-lobog!
Belép, nem látta senkisem,
rossz fa-padlón kopog.
|
||||
16. |
Szabadság
04:06
|
|||
Nélküled eltikkadok.
lecsuklom, nem is vagyok,
munkám, mint ólomsúlyt cipelem;
nélküled öntudatlan
vánszorgok kábulatban,
nélküled nincs szerelem.
Nélküled csak magány van,
mély űr az éjszakában,
saját hamvukba hulló csillagok,
és bénaság a testben,
s a lélek, készületlen,
mindennapos halállal társalog.
Nélküled minden álom,
csak éheztet parázslón,
és nem old föl se kín, se kábulat;
nélküled lassan össze-
húzódik nyöszörögve
az elkínzott, szemérmes öntudat.
De általad ha mélyet
lélegzem, újra élek,
és szállok újra önmagam felett;
s múlik tőlem a rontás -
mások által vagyok más,
s leszek a legtöbb: az egészben egy.
|
||||
17. |
A költő felel III.
01:09
|
|||
Játszunk – igy száll énekünk fel.
Játszunk
szavainkkal és életünkkel,
mert, jaj, csak az vagyunk, aminek látszunk.
Legyetek értelemmel hát irántunk,
mert nincs vállalkozóbb s bizakodóbb
szerzet minálunk;
a rosszat nem szántszándékkal csináljuk,
csupán a jót.
|
Sólyom Tamás Hungary
1987 Szélrózsa lemez (Hungaroton - LP)
1990 Tudom én már, mit csinálok (Gyerekzene - kazetta)
1996 Wesselényi
utca 57. (Kazetta, CD)
1993 A csend hangjai (PolyGram-Zebra - kazetta, CD)
1996 Íróasztalmese (Gyerekzene - kazetta)
1996 Útravaló (énekelt versek - kazetta, CD)
2001 Tükör (CD)
2009 Tonett zenekar - Radnóti emlék CD közreműködő
2011 Rebellis Álmok zenekar
2013 Napkő Projekt szerveződés
..
... more
Streaming and Download help
If you like Szélrózsa együttes: Szélrózsa, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp