about
Zene: Silling Tibor
Vers: N. Horváth Péter
lyrics
N. Horváth Péter: Emiliának
Látod, évek óta nem számolnak velünk.
Akaratunk kérés, a szánalom parancsa.
Az élet kegyeiből csupán annyit nyerünk,
hogy földi jelenésünk testünket kitartsa.
Nem bontják ki nekünk, csak bennünk nyílik a tér,
s ahogy álmodjuk, úgy fog körül minket,
s a búcsúzók közt akad, ki holnapra visszatér,
mert arathat örömet az is, aki kínt vet.
Azt hittem, holnaptól nem leszek szomorú.
Azt hittem, holnaptól világos lesz az ég.
Azt hittem, másoknak készül a koszorú.
Azt hittem, a gyertyák egy szálig elégtek rég.
Elhittem, ha mondták, nekem is lesz tovább.
Elhittem, hogy lássák, tetszik az ígéret.
Elhittem, hihettem a tizedét legalább.
Elhittem, s hitemért bárki elítélhet.
N. Horváth Péter: Csak bámulnak
Miért kényszerítesz idegen játékba
végleg kintfelejtve a csődület közepén?
Kifürkészhetetlen a közönség szándéka,
s előre nem tudom, mikor kötnek belém.
Ki nyújthat kárpótlást, ha te nem figyelsz rám?
Mutogatni másnak, ami téged illet,
lesni a reményt, míg valaki majd megszán
azzal a tudattal, hogy senkihez sem illek.
N. Horváth Péter: Hittem
Azt hittem, holnaptól nem leszek szomorú.
Azt hittem, holnaptól világos lesz az ég.
Azt hittem, másoknak készül a koszorú.
Azt hittem, a gyertyák egy szálig elégtek rég.
Elhittem, ha mondták, nekem is lesz tovább.
Elhittem, hogy lássák, tetszik az ígéret.
Elhittem, hihettem a tizedét legalább.
Elhittem, s hitemért bárki elítélhet.
credits
license
all rights reserved